Fontos tudni, vagy feltérképezni, hogy családon belül előfordultak-e már különböző allergiák, akár szénanátha, akár élelmiszerallergia, vagy allergiás bőrjelenségek, atópia, esetleg asztmás betegség.

A szezonális és a krónikus szénanátha kialakulhat más meglévő allergiákkal együtt, vagy azok megjelenését követően, mint pl. allergiás eredetű bőrgyulladás, ekcéma, esetleg élelmiszerekre mutatott allergia.

Gyermekkori „allergiás menetelésnek” is nevezik az allergiás betegségek életkor szerinti, egymás után történő megjelenését, pl. csecsemőkori bőrszárazságot követő kisgyermekkori szénanátha, majd a nagyobb gyermek- vagy serdülőkorban kialakuló asztma.

Gyermekkorban nem ritka az elhúzódó fülgyulladás, vagy orrmandula-műtét kapcsán kialakuló középfülgyulladás. Általában a hosszan tartó gyermekkori felső légúti betegségek felvetik a szénanátha meglétének gyanúját. A betegség 3-4 éves kor után, bőrteszt segítségével már kimutatható.

Köztudott, és pollentérképekkel igazolt, hogy Európa számos országában, így hazánkban is a parlagfű (Ambrosia elatior) rendkívüli módon elterjedt. A kora őszi szénanátha egyik legfőbb okaként szerepel. A parlagfű összehangolt irtása éppen ezért népegészségügyi érdek!

Természetesen nemcsak szezonális típusú szénanátha létezik, hanem a „krónikus”, egész évben tartó változat, amelynek oka nem a virágzás és a virágpor, hanem bármilyen olyan allergén, amely egész évben „támadhat”, ezek közül a legjellemzőbbek a penészgombák, a háziporatka, és a kedvtelésből tartott háziállataink, madaraink szőre, tolla.